| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| gyaloggos |
|
Közélet - Külföld
Nem vagyunk egyedül - Hány életforma lehet a galaxisban?
2009-02-05 13:29
Egy Edinburgh-i kutató az eddig felfedezett exobolygókat is figyelembe véve több forgatókönyvet áttekintett és kiszámolta, a különböző eshetőségek esetén mennyi idegen életforma létezhet a galaxisban. Eszerint a "legrosszabb esetben is" 361 intelligens civilizáció létezik a miénken kívül.
A Journal of Astrobiology-ban publikált kutatás – a korábbiaktól eltérően – egy a miénkhez hasonló galaxis szimulációján alapszik – tudósít a BBC. A tudósok eddig többnyire csak megtippelték az intelligens civilizációk számát, Duncan Forgan azonban modellezte a helyzetet és ez alapján vont le következtetéseket.
Mint mondja, a munka "a tudatlanság számszerűsítése", amelynek során több lehetséges forgatókönyvet vesznek figyelembe. Az első, hogy az élet nehezen jön létre, de az evolúció folyamat könnyű – ezzel az eshetőséggel számolva Forgan 361 intelligens civilizációt valószínűsít a galaxisban. A második lehetőség az első ellentéte: ha az élet könnyen jön létre, de nehezen fejlődik, akkor több mint 31 ezer életforma létezik a miénken kívül. Ha pedig – mint azt több tudós a Földre nézve is valószínűsíti – az élet aszteroidák segítségével jut el egyik bolygóról a másikra, akkor majdnem 38 ezer intelligens világ található odakint.
Forgan ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kép nem teljes, mivel néhány tényező, így az egyes bolygók születésének hossza és az élet megjelenésének ideje nem ismertek. A számítások során ezért – jobb híján – a Földet átlagos esetnek tekintik. A skót tudós kiemelte azt is, hogy még az idegen világok ismeretében sem biztos, hogy valaha képesek leszünk-e kapcsolatot teremteni a többi bolygó lakóival.
|
|
|
| HAME |
|
Hát éppenséggel inkább melléfogás a megállapításod. Az épületgépészet, az építészet és a járműgépészet mint mérnöktudomány ponthogy "középtudomány". A mainstream mérnöktudomány, ahogy már alant leírattatott az egyszerűsítés, az elhanyagolható komponensek elhagyása. Pl. a vízszintes csőben nincs a hőkülönbség miatt áramlás és kész.
Ezért a standard állapotoknál nem is annyira tudomány, mint táblázatkezelés. A problémák ott kezdődnek, hogy egyszerűsíteni általában csak a lineáris szakaszokon, a tartomány közepén lehet, némelyek (nagyon sokan) pedig erről el szoktak feledkezni. |
|
| Rendes Kis |
|
Visszavonom, hogy az épületgépészet nem határtudomány: igenis határtudomány az építészet és a járműgépészetközött !  |
|
| Bátky János |
|
|
Egzakt! És még középen fenn és lenn 1-1 pozitív körbejárású zárt örvény a "holttérben"... |
|
|
| HAME |
|
|
szerintem jobb ha maradsz a PHP-nál. |
|
| HAME |
|
oldalnézetből így fog kinézni:
 |
|
| Rendes Kis |
|
Node: akkor az már nem "cső", hanem "kamra" !  |
|
| HAME |
|
|
Nem is 10m/5cm-ről volt szó, hanem 10cm/5cm-ről te Vak Kis, te. |
|
| Bátky János |
|
|
Egyetértek veled. Köralakú, vízszintes síkban fekvő csövet a cső egy külső pontjában fűtve teljeskörű cirkuláció (a fűtéstől induló és körbemenve oda visszaérő részecske pályája) nem fog megvalósulni. A maximum a pillangó-forma áramlás a fűtött pont és a középpont által meghatározott merőleges síktól jobbra illetve balra. A keveredés valószínűleg minimális. |
|
| mackó |
|
|
A kéménycső 2 m vízszintes elhúzása megengedett... Sok helyen alkalmazzák is. |
|
|
| mackó |
|
|
Gondolj egy kéményre. Elég életszerű, ha az ukránok nem zárják el a gázt. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Nem győztél meg ... Így ránézésre még a 10 m / 5 cm arány is messze kevésnek látszik ahhoz, hogy a cirkuláció "számottevő" legyen. A 200 °C hőlépcsőt meg nem nevezném "életből kiragadott"-nak ... |
|
| HAME |
|
Figyelj, ha egy 10 cm hosszú 3 mm falvastagságú 0,1 mm lyukátmérőjű rézcsö két oldalán 20 °C hőmérsékletkülönbséget hozol létre, akkor a csőben gáz cirkulációja elhanyagolható lesz, a gáz által szállított hőmennyiség aránya lesz olyan 0,0000000000001 %, azaz mégelhanyagolhatóbb.
Ugyanez egy hőszigetelő csőben 5 cm átmérővel, 200 °C hőlépcsőnél egyáltalán nem elhanyagolható |
|
| Rendes Kis |
|
Ez megint más kérdés: az elhanyagolható komponensek elhanyagolható veszteséget okoznak, a nem elhanyagolhatóak meg számottevőt ...  |
|
| Bátky János |
|
Vigyázzunk... bizonyos nagyon sok esetben a veszteség elhanyagolható.
(De ha nincs valamilyen veszteség, akkor VAN pl. örökmozgó. Ezért a veszteség igazán sosem elhanyagolható.) |
|
| Rendes Kis |
|
ha te mindenképp számolni akarsz az elhanyagolható komponensekkel
Hát épp ezaz: hogy NEM akarok számolni az elhanyagolható komponensekkel ... Azokkal csak te hozakodsz ! |
|
| Bátky János |
|
Vitatkozom. Ilyen módon vízszintes köralakú csőben teljes körcirkuláció nem lesz. Szimmetria!
1841: a súrlódás elkerülhető szuperfolyékony közeggel. Ajánlom valamelyik héliumot (talán He-II) 3-4 K körül.
|
|
| HAME |
|
Kérlek, ha te mindenképp számolni akarsz az elhanyagolható komponensekkel, akkor a válasz, molekuláris nagyságúnál nagyobb csőátmérőjű vízszintes csőnél ha az egyik végét fűtöd, a másikat meg hűtöd minden alkalommal megindul a vízsintes irányú cirkuláció, mégpedig úgy, hogy a cső felső felében a részecskék a hűtés, a cső alsó felében pedig a fűtés irányába fognak vándorolni.
Természetesen nem mint egy lánc szemei, hanem két elektromos vezeték mágneses erővonalaihoz hasonló trajektóriákon, megspékelve némi örvényléssel es a csőfalak általi behatárolással.
Így már megfelel, te kis szőröző? |
|
| Rendes Kis |
|
|
Ha én hajtom, abban semmi poén nincsen ... Az volna egy etwas, ha "magától" keringene ! ... |
|
| Bátky János |
|
Jól van, jól Nekem hirtelen a pumpán kívül nem jut eszembe semmi. Talán Hame vagy rafiki megmongya... Még egy kérdés: kívülről akarod hajtani vagy belülről?
Ha mondjuk tele van a közeg (pl. víz) vasreszelékkel, akkor jöhetnek a villamosmérnökök... |
|
| Rendes Kis |
|
|
OK, nem vagyok az innováció ellensége. Ha van olyan nem elhanyagolható erő, ami beindítja a vízszintes csőben a cirkulációt, akkor hurrá. (Erre kérdeztem rá a #1829-ben). De erre nem válasz a harántirányú cirkuláció beindítása ! |
|
| Bátky János |
|
Újra idézem:
Naív mérnökök 3. törvénye: bármely formulában a konstansokat (különösen azokban, amelyek mérnöki kézikönyvekből származnak) változókként kell kezelni.
Az pedig, hogy eldöntsd, egyes dolgokban mi az elhanyagolható és mi nem, sokszor művészet |
|